Koncepciónk

TÁNCMŰVÉSZET

A hazai táncágazatok művészeti és szakmai közéleti folyóirata

Alapítva: 1951. ISSN 0134-1421 nyomtatott kiadás, ISSN 2786-1090 online kiadás Kiadja a Magyar Táncművészeti Egyetem. Szerkesztőség és kiadó: 1145 Budapest, Columbus u. 87-89., Felelős kiadó: Dr. Bolvári-Takács Gábor rektor E-mail: tancmuveszet@mte.eu. Nyomdai munkák: Keskeny és Társai 2001 Kft., Budapest.

A folyóirat történetének fordulópontjai

A 2014. évi Tánc Világnapján negyedszer indult útjára a Táncművészet, Magyarország legrégebbi táncszakmai folyóirata, amely a művészeti ágat a legszélesebb keretek közt követi nyomon. Zaklatott történetét jól illusztrálja, hogy eddigi negyvenegy évfolyama több mint hat évtized alatt látott napvilágot.

Az 1949–50-ben néhány alkalommal megjelent Táncoló Nép után a Táncművészet első száma 1951 szeptemberében került az olvasók kezébe. Felelős szerkesztője az egykor mozdulatművész Ortutay Zsuzsa lett. A szerkesztő bizottságba Bán Hédi, Harangozó Gyula, Kálmán Etelka, Kenessey Jenő, Kovács Klára, László-Bencsik Sándor, Losonczy Ágnes, Molnár István, Pór Anna, Rábai Miklós, Roboz Ágnes, Szalay Karola, Vashegyi Ernő és Vitányi Iván kapott felkérést. A korabeli ideológiai elvárásoknak is megfelelni kívánó lap 1956 októberéig minden hónapban megjelent. Tartalmában törekedett a változatosságra, a kritikákon és tudósításokon túl interjúkkal, olykor tudományos igényű közleményekkel kísérte figyelemmel a hazai táncszakma fejlődését.

A lap kiadása 1956 novemberétől szünetelt. A szakírók 1958-tól a Muzsika című folyóirat hasábjain kaptak helyet. A később táncrovattá fejlődött kezdeményezés nem pótolta az önálló folyóiratot, bár Körtvélyes Géza tánctörténész, mint rovatszerkesztő, gondoskodott az igényes tartalomról. Az újraindulásra 1976 szeptemberéig várni kellett. A néptánckutató Maácz László főszerkesztőként nemcsak azzal végzett úttörő munkát, hogy az akkorra már konszolidálódott hazai sajtóéletben helyet szorított az ismét önálló Táncművészetnek, hanem azzal is, hogy 1990-ig terjedő vezetői periódusa alatt máig meghatározó jelentőségű tánckritikus és szakíró generációt nevelt ki.

A politikai rendszerváltozás megszüntette az állami kiadói hátteret, mindez egybeesett Maácz László nyugdíjba vonulásával. A folyóirat kiadását magánalapítvány vette át, a főszerkesztői posztot Kaán Zsuzsa tánctörténész foglalta el. Az általa szerkesztett első, 1991. márciusi számban felvázolta – nyugati mintákon alapuló – elképzeléseit a lap tematikájának lehető legszélesebb körű értelmezésére, a tudományos igényű szaklap és a bulvárlap szintézisére, szponzorok és hirdetők bevonási szándékával. A harmadik korszakát kezdő Táncművészet anyagi nehézségei ellenére sikeresen dokumentálta a hazai táncélet eseményeit és törekedett a korábban kevés nyilvánosságot kapó műfajok és az amatőr mozgalom eseményeinek bemutatására is. Bár a hazai táncélet legjelentősebb képviselői a lapot mindig biztosították szakmai támogatásukról – az utolsó megjelent évfolyam évében a védnökök Markó Iván és Seregi László, a szerkesztő bizottság tagjai Esztergályos Cecília, Harangozó Gyula, Keveházi Gábor, Kricskovics Antal, Kun Zsuzsa, Nádasi Myrtill, Szakály György és Zsuráfszky Zoltán voltak –, az ezredforduló után a főszerkesztő lényegében egyedül harcolt a lap gazdasági fennmaradásáért.

Kaán Zsuzsa 2011-ben elhunyt. A Táncművészet a 2010/4. számmal ismét álomba szenderült. A kiadói jogok átvétele után a folyóirat kiadását a Honvéd Együttes, majd a Magyar Táncművészeti Egyetem vállalta, és arra törekszik, hogy önálló szerkesztőséggel, a hazai tánctársulatok, szakmai szervezetek és a kulturális kormányzat partneri támogatásával biztosítsa a nagy múltú lap továbbélését.

Az 1951-ben indult Táncművészet folyóirat online archívuma